Jump to content

kellemesség

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kellemes +‎ -ség

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɛlːɛmɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: kel‧le‧mes‧ség

Noun

[edit]

kellemesség (plural kellemességek)

  1. pleasantness, niceness, affability, amenity

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kellemesség kellemességek
accusative kellemességet kellemességeket
dative kellemességnek kellemességeknek
instrumental kellemességgel kellemességekkel
causal-final kellemességért kellemességekért
translative kellemességgé kellemességekké
terminative kellemességig kellemességekig
essive-formal kellemességként kellemességekként
essive-modal
inessive kellemességben kellemességekben
superessive kellemességen kellemességeken
adessive kellemességnél kellemességeknél
illative kellemességbe kellemességekbe
sublative kellemességre kellemességekre
allative kellemességhez kellemességekhez
elative kellemességből kellemességekből
delative kellemességről kellemességekről
ablative kellemességtől kellemességektől
non-attributive
possessive - singular
kellemességé kellemességeké
non-attributive
possessive - plural
kellemességéi kellemességekéi
Possessive forms of kellemesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kellemességem kellemességeim
2nd person sing. kellemességed kellemességeid
3rd person sing. kellemessége kellemességei
1st person plural kellemességünk kellemességeink
2nd person plural kellemességetek kellemességeitek
3rd person plural kellemességük kellemességeik