kandalló

Hungarian

Probably borrowed from Italian.^[1]

kandalló

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	kandalló	kandallók
accusative	kandallót	kandallókat
dative	kandallónak	kandallóknak
instrumental	kandallóval	kandallókkal
causal-final	kandallóért	kandallókért
translative	kandallóvá	kandallókká
terminative	kandallóig	kandallókig
essive-formal	kandallóként	kandallókként
essive-modal	—	—
inessive	kandallóban	kandallókban
superessive	kandallón	kandallókon
adessive	kandallónál	kandallóknál
illative	kandallóba	kandallókba
sublative	kandallóra	kandallókra
allative	kandallóhoz	kandallókhoz
elative	kandallóból	kandallókból
delative	kandallóról	kandallókról
ablative	kandallótól	kandallóktól
non-attributive possessive - singular	kandallóé	kandallóké
non-attributive possessive - plural	kandallóéi	kandallókéi

Possessive forms of kandalló
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kandallóm	kandallóim
2nd person sing.	kandallód	kandallóid
3rd person sing.	kandallója	kandallói
1st person plural	kandallónk	kandallóink
2nd person plural	kandallótok	kandallóitok
3rd person plural	kandallójuk	kandallóik

Compound words

^ kandalló in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)