köztudat

Hungarian

köz +‎ tudat

köztudat (plural köztudatok)

Inflection (stem in *-o-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	köztudat	köztudatok
accusative	köztudatot	köztudatokat
dative	köztudatnak	köztudatoknak
instrumental	köztudattal	köztudatokkal
causal-final	köztudatért	köztudatokért
translative	köztudattá	köztudatokká
terminative	köztudatig	köztudatokig
essive-formal	köztudatként	köztudatokként
essive-modal	—	—
inessive	köztudatban	köztudatokban
superessive	köztudaton	köztudatokon
adessive	köztudatnál	köztudatoknál
illative	köztudatba	köztudatokba
sublative	köztudatra	köztudatokra
allative	köztudathoz	köztudatokhoz
elative	köztudatból	köztudatokból
delative	köztudatról	köztudatokról
ablative	köztudattól	köztudatoktól
non-attributive possessive – singular	köztudaté	köztudatoké
non-attributive possessive – plural	köztudatéi	köztudatokéi