köztisztviselő

Hungarian

Etymology

köz (“public”) +‎ tisztviselő (“official”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøstistviʃɛløː]
• Hyphenation: köz‧tiszt‧vi‧se‧lő
• Rhymes: -løː

Noun

köztisztviselő (plural köztisztviselők)

1. civil servant, public servant (someone employed by the state within the sphere of public administration, exercising public authority and being appointed to one's position, rather than with a collective agreement)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	köztisztviselő	köztisztviselők
accusative	köztisztviselőt	köztisztviselőket
dative	köztisztviselőnek	köztisztviselőknek
instrumental	köztisztviselővel	köztisztviselőkkel
causal-final	köztisztviselőért	köztisztviselőkért
translative	köztisztviselővé	köztisztviselőkké
terminative	köztisztviselőig	köztisztviselőkig
essive-formal	köztisztviselőként	köztisztviselőkként
essive-modal	—	—
inessive	köztisztviselőben	köztisztviselőkben
superessive	köztisztviselőn	köztisztviselőkön
adessive	köztisztviselőnél	köztisztviselőknél
illative	köztisztviselőbe	köztisztviselőkbe
sublative	köztisztviselőre	köztisztviselőkre
allative	köztisztviselőhöz	köztisztviselőkhöz
elative	köztisztviselőből	köztisztviselőkből
delative	köztisztviselőről	köztisztviselőkről
ablative	köztisztviselőtől	köztisztviselőktől
non-attributive possessive – singular	köztisztviselőé	köztisztviselőké
non-attributive possessive – plural	köztisztviselőéi	köztisztviselőkéi

Possessive forms of köztisztviselő

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	köztisztviselőm	köztisztviselőim
2nd person sing.	köztisztviselőd	köztisztviselőid
3rd person sing.	köztisztviselője	köztisztviselői
1st person plural	köztisztviselőnk	köztisztviselőink
2nd person plural	köztisztviselőtök	köztisztviselőitek
3rd person plural	köztisztviselőjük	köztisztviselőik

Derived terms

• köztisztviselői

See also

• kormánytisztviselő, kormányhivatalnok (“government official”)
• közalkalmazott (“public employee”)
• közhivatalnok (“civil servant, government official, public official”) (less common)
• közszolga (“public servant”)

Further reading

• köztisztviselő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN