közreműködés
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]közreműködik + -és
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]közreműködés (plural közreműködések)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | közreműködés | közreműködések |
| accusative | közreműködést | közreműködéseket |
| dative | közreműködésnek | közreműködéseknek |
| instrumental | közreműködéssel | közreműködésekkel |
| causal-final | közreműködésért | közreműködésekért |
| translative | közreműködéssé | közreműködésekké |
| terminative | közreműködésig | közreműködésekig |
| essive-formal | közreműködésként | közreműködésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közreműködésben | közreműködésekben |
| superessive | közreműködésen | közreműködéseken |
| adessive | közreműködésnél | közreműködéseknél |
| illative | közreműködésbe | közreműködésekbe |
| sublative | közreműködésre | közreműködésekre |
| allative | közreműködéshez | közreműködésekhez |
| elative | közreműködésből | közreműködésekből |
| delative | közreműködésről | közreműködésekről |
| ablative | közreműködéstől | közreműködésektől |
| non-attributive possessive - singular |
közreműködésé | közreműködéseké |
| non-attributive possessive - plural |
közreműködéséi | közreműködésekéi |
| Possessive forms of közreműködés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | közreműködésem | közreműködéseim |
| 2nd person sing. | közreműködésed | közreműködéseid |
| 3rd person sing. | közreműködése | közreműködései |
| 1st person plural | közreműködésünk | közreműködéseink |
| 2nd person plural | közreműködésetek | közreműködéseitek |
| 3rd person plural | közreműködésük | közreműködéseik |
Further reading
[edit]- közreműködés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN