Jump to content

közélet

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

köz (public) +‎ élet (life)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøzeːlɛt]
  • Hyphenation: köz‧élet

Noun

[edit]

közélet

  1. public life

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közélet közéletek
accusative közéletet közéleteket
dative közéletnek közéleteknek
instrumental közélettel közéletekkel
causal-final közéletért közéletekért
translative közéletté közéletekké
terminative közéletig közéletekig
essive-formal közéletként közéletekként
essive-modal
inessive közéletben közéletekben
superessive közéleten közéleteken
adessive közéletnél közéleteknél
illative közéletbe közéletekbe
sublative közéletre közéletekre
allative közélethez közéletekhez
elative közéletből közéletekből
delative közéletről közéletekről
ablative közélettől közéletektől
non-attributive
possessive - singular
közéleté közéleteké
non-attributive
possessive - plural
közéletéi közéletekéi
Possessive forms of közélet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. közéletem közéleteim
2nd person sing. közéleted közéleteid
3rd person sing. közélete közéletei
1st person plural közéletünk közéleteink
2nd person plural közéletetek közéleteitek
3rd person plural közéletük közéleteik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]