Jump to content

követelés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

követel +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøvɛtɛleːʃ]
  • Hyphenation: kö‧ve‧te‧lés

Noun

[edit]

követelés (plural követelések)

  1. claim, demand
  2. (accounting) accounts receivable (amount recorded as being owed by a customer for sales on credit or on account)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative követelés követelések
accusative követelést követeléseket
dative követelésnek követeléseknek
instrumental követeléssel követelésekkel
causal-final követelésért követelésekért
translative követeléssé követelésekké
terminative követelésig követelésekig
essive-formal követelésként követelésekként
essive-modal követelésül
inessive követelésben követelésekben
superessive követelésen követeléseken
adessive követelésnél követeléseknél
illative követelésbe követelésekbe
sublative követelésre követelésekre
allative követeléshez követelésekhez
elative követelésből követelésekből
delative követelésről követelésekről
ablative követeléstől követelésektől
non-attributive
possessive - singular
követelésé követeléseké
non-attributive
possessive - plural
követeléséi követelésekéi
Possessive forms of követelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. követelésem követeléseim
2nd person sing. követelésed követeléseid
3rd person sing. követelése követelései
1st person plural követelésünk követeléseink
2nd person plural követelésetek követeléseitek
3rd person plural követelésük követeléseik

Further reading

[edit]