könyvkötő

Hungarian

Etymology

könyv (“book”) +‎ kötő (“binder”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøɲfkøtøː]
• Hyphenation: könyv‧kö‧tő
• Rhymes: -tøː

Noun

könyvkötő (plural könyvkötők)

1. bookbinder

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	könyvkötő	könyvkötők
accusative	könyvkötőt	könyvkötőket
dative	könyvkötőnek	könyvkötőknek
instrumental	könyvkötővel	könyvkötőkkel
causal-final	könyvkötőért	könyvkötőkért
translative	könyvkötővé	könyvkötőkké
terminative	könyvkötőig	könyvkötőkig
essive-formal	könyvkötőként	könyvkötőkként
essive-modal	—	—
inessive	könyvkötőben	könyvkötőkben
superessive	könyvkötőn	könyvkötőkön
adessive	könyvkötőnél	könyvkötőknél
illative	könyvkötőbe	könyvkötőkbe
sublative	könyvkötőre	könyvkötőkre
allative	könyvkötőhöz	könyvkötőkhöz
elative	könyvkötőből	könyvkötőkből
delative	könyvkötőről	könyvkötőkről
ablative	könyvkötőtől	könyvkötőktől
non-attributive possessive – singular	könyvkötőé	könyvkötőké
non-attributive possessive – plural	könyvkötőéi	könyvkötőkéi

Possessive forms of könyvkötő

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	könyvkötőm	könyvkötőim
2nd person sing.	könyvkötőd	könyvkötőid
3rd person sing.	könyvkötője	könyvkötői
1st person plural	könyvkötőnk	könyvkötőink
2nd person plural	könyvkötőtök	könyvkötőitek
3rd person plural	könyvkötőjük	könyvkötőik

Related terms

• könyvkötés
• könyvkötészet

Further reading

• könyvkötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN