könyöklő
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]könyököl + -ő (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]könyöklő
- present participle of könyököl: resting on one's elbow
- a párkányon könyöklő nő ― the woman resting her elbows on the window sill
Noun
[edit]könyöklő (plural könyöklők)
- (of a window) sill
- Synonym: párkány
- (of a person, derogatory) go-getter (a pushy, aggressive person)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | könyöklő | könyöklők |
| accusative | könyöklőt | könyöklőket |
| dative | könyöklőnek | könyöklőknek |
| instrumental | könyöklővel | könyöklőkkel |
| causal-final | könyöklőért | könyöklőkért |
| translative | könyöklővé | könyöklőkké |
| terminative | könyöklőig | könyöklőkig |
| essive-formal | könyöklőként | könyöklőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | könyöklőben | könyöklőkben |
| superessive | könyöklőn | könyöklőkön |
| adessive | könyöklőnél | könyöklőknél |
| illative | könyöklőbe | könyöklőkbe |
| sublative | könyöklőre | könyöklőkre |
| allative | könyöklőhöz | könyöklőkhöz |
| elative | könyöklőből | könyöklőkből |
| delative | könyöklőről | könyöklőkről |
| ablative | könyöklőtől | könyöklőktől |
| non-attributive possessive - singular |
könyöklőé | könyöklőké |
| non-attributive possessive - plural |
könyöklőéi | könyöklőkéi |
| Possessive forms of könyöklő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | könyöklőm | könyöklőim |
| 2nd person sing. | könyöklőd | könyöklőid |
| 3rd person sing. | könyöklője | könyöklői |
| 1st person plural | könyöklőnk | könyöklőink |
| 2nd person plural | könyöklőtök | könyöklőitek |
| 3rd person plural | könyöklőjük | könyöklőik |
Further reading
[edit]- könyöklő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN