kócsag
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Of unknown origin.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]kócsag (plural kócsagok)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kócsag | kócsagok |
accusative | kócsagot | kócsagokat |
dative | kócsagnak | kócsagoknak |
instrumental | kócsaggal | kócsagokkal |
causal-final | kócsagért | kócsagokért |
translative | kócsaggá | kócsagokká |
terminative | kócsagig | kócsagokig |
essive-formal | kócsagként | kócsagokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kócsagban | kócsagokban |
superessive | kócsagon | kócsagokon |
adessive | kócsagnál | kócsagoknál |
illative | kócsagba | kócsagokba |
sublative | kócsagra | kócsagokra |
allative | kócsaghoz | kócsagokhoz |
elative | kócsagból | kócsagokból |
delative | kócsagról | kócsagokról |
ablative | kócsagtól | kócsagoktól |
non-attributive possessive - singular |
kócsagé | kócsagoké |
non-attributive possessive - plural |
kócsagéi | kócsagokéi |
Possessive forms of kócsag | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kócsagom | kócsagjaim |
2nd person sing. | kócsagod | kócsagjaid |
3rd person sing. | kócsagja | kócsagjai |
1st person plural | kócsagunk | kócsagjaink |
2nd person plural | kócsagotok | kócsagjaitok |
3rd person plural | kócsagjuk | kócsagjaik |
Derived terms
[edit]Compound words
References
[edit]- ^ kócsag in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- kócsag in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN