kíméletlen

Hungarian

kímél (“to be considerate/careful about something or someone”) +‎ -etlen (“less, without”, privative adjective-forming suffix)

kíméletlen (comparative kíméletlenebb, superlative legkíméletlenebb)

cruel, relentless, ruthless, pitiless (without pity or compassion; to someone: -val/-vel)
Synonyms: durva, kegyetlen

Mindig kíméletlen volt az embereivel. ― He was always ruthless to his people.
cutthroat, breakneck, ruthless (ruthlessly competitive, for something: -ért)
Kíméletlen verseny folyik a hatalomért. ― There is a ruthless competition for power.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kíméletlen	kíméletlenek
accusative	kíméletlent	kíméletleneket
dative	kíméletlennek	kíméletleneknek
instrumental	kíméletlennel	kíméletlenekkel
causal-final	kíméletlenért	kíméletlenekért
translative	kíméletlenné	kíméletlenekké
terminative	kíméletlenig	kíméletlenekig
essive-formal	kíméletlenként	kíméletlenekként
essive-modal	kíméletlenül	—
inessive	kíméletlenben	kíméletlenekben
superessive	kíméletlenen	kíméletleneken
adessive	kíméletlennél	kíméletleneknél
illative	kíméletlenbe	kíméletlenekbe
sublative	kíméletlenre	kíméletlenekre
allative	kíméletlenhez	kíméletlenekhez
elative	kíméletlenből	kíméletlenekből
delative	kíméletlenről	kíméletlenekről
ablative	kíméletlentől	kíméletlenektől
non-attributive possessive - singular	kíméletlené	kíméletleneké
non-attributive possessive - plural	kíméletlenéi	kíméletlenekéi