kétszerkettő

Hungarian

Univerbation from kétszer (“twice”) +‎ kettő (“two”).

kétszerkettő (plural kétszerkettők)

multiplication table, times table
Synonyms: egyszeregy, szorzótábla
(rare) certain, indisputable, unquestionable, doubtless
Synonyms: bizonyos, kétségtelen
- 1851, Mór Jókai, A nagyidai cigányok (The gypsies of Nagyida)‎^[1]:
  Most a sírban volna - az már kétszerkettő - / Nemcsak a fél lába, hanem mind a kettő.
  He would be in the grave now - that's certain - / Not just one foot but both.

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kétszerkettő	kétszerkettők
accusative	kétszerkettőt	kétszerkettőket
dative	kétszerkettőnek	kétszerkettőknek
instrumental	kétszerkettővel	kétszerkettőkkel
causal-final	kétszerkettőért	kétszerkettőkért
translative	kétszerkettővé	kétszerkettőkké
terminative	kétszerkettőig	kétszerkettőkig
essive-formal	kétszerkettőként	kétszerkettőkként
essive-modal	—	—
inessive	kétszerkettőben	kétszerkettőkben
superessive	kétszerkettőn	kétszerkettőkön
adessive	kétszerkettőnél	kétszerkettőknél
illative	kétszerkettőbe	kétszerkettőkbe
sublative	kétszerkettőre	kétszerkettőkre
allative	kétszerkettőhöz	kétszerkettőkhöz
elative	kétszerkettőből	kétszerkettőkből
delative	kétszerkettőről	kétszerkettőkről
ablative	kétszerkettőtől	kétszerkettőktől
non-attributive possessive – singular	kétszerkettőé	kétszerkettőké
non-attributive possessive – plural	kétszerkettőéi	kétszerkettőkéi

(Expressions):