kétfejű

Hungarian

két (“two”) +‎ fejű (“headed”)

kétfejű (not comparable)

Inflection (stem in *-e-*, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kétfejű	kétfejűek
accusative	kétfejűt	kétfejűeket
dative	kétfejűnek	kétfejűeknek
instrumental	kétfejűvel	kétfejűekkel
causal-final	kétfejűért	kétfejűekért
translative	kétfejűvé	kétfejűekké
terminative	kétfejűig	kétfejűekig
essive-formal	kétfejűként	kétfejűekként
essive-modal	—	—
inessive	kétfejűben	kétfejűekben
superessive	kétfejűn	kétfejűeken
adessive	kétfejűnél	kétfejűeknél
illative	kétfejűbe	kétfejűekbe
sublative	kétfejűre	kétfejűekre
allative	kétfejűhöz	kétfejűekhez
elative	kétfejűből	kétfejűekből
delative	kétfejűről	kétfejűekről
ablative	kétfejűtől	kétfejűektől
non-attributive possessive – singular	kétfejűé	kétfejűeké
non-attributive possessive – plural	kétfejűéi	kétfejűekéi

(Expressions):