kétértelmű

Hungarian

két (“two”) +‎ értelmű (“of … meaning”) (literally, “of/with two senses/meanings”)

kétértelmű (comparative kétértelműbb, superlative legkétértelműbb)

ambiguous, equivocal (open to multiple interpretations, having a double meaning)
Coordinate terms: egyértelmű, többértelmű

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kétértelmű	kétértelműek
accusative	kétértelműt	kétértelműeket
dative	kétértelműnek	kétértelműeknek
instrumental	kétértelművel	kétértelműekkel
causal-final	kétértelműért	kétértelműekért
translative	kétértelművé	kétértelműekké
terminative	kétértelműig	kétértelműekig
essive-formal	kétértelműként	kétértelműekként
essive-modal	—	—
inessive	kétértelműben	kétértelműekben
superessive	kétértelműn	kétértelműeken
adessive	kétértelműnél	kétértelműeknél
illative	kétértelműbe	kétértelműekbe
sublative	kétértelműre	kétértelműekre
allative	kétértelműhöz	kétértelműekhez
elative	kétértelműből	kétértelműekből
delative	kétértelműről	kétértelműekről
ablative	kétértelműtől	kétértelműektől
non-attributive possessive - singular	kétértelműé	kétértelműeké
non-attributive possessive - plural	kétértelműéi	kétértelműekéi