kéregető
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]kéregető
Noun
[edit]kéregető (plural kéregetők)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kéregető | kéregetők |
| accusative | kéregetőt | kéregetőket |
| dative | kéregetőnek | kéregetőknek |
| instrumental | kéregetővel | kéregetőkkel |
| causal-final | kéregetőért | kéregetőkért |
| translative | kéregetővé | kéregetőkké |
| terminative | kéregetőig | kéregetőkig |
| essive-formal | kéregetőként | kéregetőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kéregetőben | kéregetőkben |
| superessive | kéregetőn | kéregetőkön |
| adessive | kéregetőnél | kéregetőknél |
| illative | kéregetőbe | kéregetőkbe |
| sublative | kéregetőre | kéregetőkre |
| allative | kéregetőhöz | kéregetőkhöz |
| elative | kéregetőből | kéregetőkből |
| delative | kéregetőről | kéregetőkről |
| ablative | kéregetőtől | kéregetőktől |
| non-attributive possessive – singular |
kéregetőé | kéregetőké |
| non-attributive possessive – plural |
kéregetőéi | kéregetőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kéregetőm | kéregetőim |
| 2nd person sing. | kéregetőd | kéregetőid |
| 3rd person sing. | kéregetője | kéregetői |
| 1st person plural | kéregetőnk | kéregetőink |
| 2nd person plural | kéregetőtök | kéregetőitek |
| 3rd person plural | kéregetőjük | kéregetőik |
Further reading
[edit]- kéregető in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.