képződmény

Hungarian

képződik (“to form, develop, take shape”) +‎ -mény (noun-forming suffix indicating the result of action)

képződmény (plural képződmények)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	képződmény	képződmények
accusative	képződményt	képződményeket
dative	képződménynek	képződményeknek
instrumental	képződménnyel	képződményekkel
causal-final	képződményért	képződményekért
translative	képződménnyé	képződményekké
terminative	képződményig	képződményekig
essive-formal	képződményként	képződményekként
essive-modal	—	—
inessive	képződményben	képződményekben
superessive	képződményen	képződményeken
adessive	képződménynél	képződményeknél
illative	képződménybe	képződményekbe
sublative	képződményre	képződményekre
allative	képződményhez	képződményekhez
elative	képződményből	képződményekből
delative	képződményről	képződményekről
ablative	képződménytől	képződményektől
non-attributive possessive – singular	képződményé	képződményeké
non-attributive possessive – plural	képződményéi	képződményekéi