képkocka

Hungarian

Etymology

From kép (“image, picture”) +‎ kocka (“cube”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːpkot͡skɒ]
• Hyphenation: kép‧koc‧ka
• Rhymes: -kɒ

Noun

képkocka (plural képkockák)

1. (film) frame (piece of photographic film containing an image)

   Synonym: filmkocka

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	képkocka	képkockák
accusative	képkockát	képkockákat
dative	képkockának	képkockáknak
instrumental	képkockával	képkockákkal
causal-final	képkockáért	képkockákért
translative	képkockává	képkockákká
terminative	képkockáig	képkockákig
essive-formal	képkockaként	képkockákként
essive-modal	—	—
inessive	képkockában	képkockákban
superessive	képkockán	képkockákon
adessive	képkockánál	képkockáknál
illative	képkockába	képkockákba
sublative	képkockára	képkockákra
allative	képkockához	képkockákhoz
elative	képkockából	képkockákból
delative	képkockáról	képkockákról
ablative	képkockától	képkockáktól
non-attributive possessive – singular	képkockáé	képkockáké
non-attributive possessive – plural	képkockáéi	képkockákéi

Possessive forms of képkocka

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	képkockám	képkockáim
2nd person sing.	képkockád	képkockáid
3rd person sing.	képkockája	képkockái
1st person plural	képkockánk	képkockáink
2nd person plural	képkockátok	képkockáitok
3rd person plural	képkockájuk	képkockáik