kádi

See also: Appendix:Variations of "kadi"

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkaːɟɪ]

Noun

kádi

1. dative/vocative/locative singular of káď

Hungarian

Etymology

From Ottoman Turkish قاضی (kâdı), from Persian قاضی (qâzi), from Arabic قَاضِي (qāḍī, “judge”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkaːdi]
• Hyphenation: ká‧di
• Rhymes: -di

Noun

kádi (plural kádik)

1. qadi, cadi

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	kádi	kádik
accusative	kádit	kádikat
dative	kádinak	kádiknak
instrumental	kádival	kádikkal
causal-final	kádiért	kádikért
translative	kádivá	kádikká
terminative	kádiig	kádikig
essive-formal	kádiként	kádikként
essive-modal	—	—
inessive	kádiban	kádikban
superessive	kádin	kádikon
adessive	kádinál	kádiknál
illative	kádiba	kádikba
sublative	kádira	kádikra
allative	kádihoz	kádikhoz
elative	kádiból	kádikból
delative	kádiról	kádikról
ablative	káditól	kádiktól
non-attributive possessive – singular	kádié	kádiké
non-attributive possessive – plural	kádiéi	kádikéi

Possessive forms of kádi

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kádim	kádijaim (or kádiim)
2nd person sing.	kádid	kádijaid (or kádiid)
3rd person sing.	kádija	kádijai (or kádii)
1st person plural	kádink	kádijaink (or kádiink)
2nd person plural	káditok	kádijaitok (or kádiitok)
3rd person plural	kádijuk	kádijaik (or kádiik)

Further reading

• kádi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN