jegygyűrű

Hungarian

Etymology

From jegy (“engagement”) +‎ gyűrű (“ring”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛɟːyːryː]
• Hyphenation: jegy‧gyű‧rű
• Rhymes: -ryː

Noun

jegygyűrű (plural jegygyűrűk)

1. wedding ring (after marriage)

   Synonym: karikagyűrű

2. engagement ring (before marriage)

   Synonym: eljegyzési gyűrű

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	jegygyűrű	jegygyűrűk
accusative	jegygyűrűt	jegygyűrűket
dative	jegygyűrűnek	jegygyűrűknek
instrumental	jegygyűrűvel	jegygyűrűkkel
causal-final	jegygyűrűért	jegygyűrűkért
translative	jegygyűrűvé	jegygyűrűkké
terminative	jegygyűrűig	jegygyűrűkig
essive-formal	jegygyűrűként	jegygyűrűkként
essive-modal	—	—
inessive	jegygyűrűben	jegygyűrűkben
superessive	jegygyűrűn	jegygyűrűkön
adessive	jegygyűrűnél	jegygyűrűknél
illative	jegygyűrűbe	jegygyűrűkbe
sublative	jegygyűrűre	jegygyűrűkre
allative	jegygyűrűhöz	jegygyűrűkhöz
elative	jegygyűrűből	jegygyűrűkből
delative	jegygyűrűről	jegygyűrűkről
ablative	jegygyűrűtől	jegygyűrűktől
non-attributive possessive - singular	jegygyűrűé	jegygyűrűké
non-attributive possessive - plural	jegygyűrűéi	jegygyűrűkéi

Possessive forms of jegygyűrű
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	jegygyűrűm	jegygyűrűim
2nd person sing.	jegygyűrűd	jegygyűrűid
3rd person sing.	jegygyűrűje	jegygyűrűi
1st person plural	jegygyűrűnk	jegygyűrűink
2nd person plural	jegygyűrűtök	jegygyűrűitek
3rd person plural	jegygyűrűjük	jegygyűrűik

Further reading

• jegygyűrű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN