izobután

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈizobutaːn]
• Hyphenation: izo‧bu‧tán

Noun

izobután (plural izobutánok)

1. (organic chemistry) isobutane

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	izobután	izobutánok
accusative	izobutánt	izobutánokat
dative	izobutánnak	izobutánoknak
instrumental	izobutánnal	izobutánokkal
causal-final	izobutánért	izobutánokért
translative	izobutánná	izobutánokká
terminative	izobutánig	izobutánokig
essive-formal	izobutánként	izobutánokként
essive-modal	—	—
inessive	izobutánban	izobutánokban
superessive	izobutánon	izobutánokon
adessive	izobutánnál	izobutánoknál
illative	izobutánba	izobutánokba
sublative	izobutánra	izobutánokra
allative	izobutánhoz	izobutánokhoz
elative	izobutánból	izobutánokból
delative	izobutánról	izobutánokról
ablative	izobutántól	izobutánoktól
non-attributive possessive – singular	izobutáné	izobutánoké
non-attributive possessive – plural	izobutánéi	izobutánokéi

Possessive forms of izobután

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	izobutánom	izobutánjaim
2nd person sing.	izobutánod	izobutánjaid
3rd person sing.	izobutánja	izobutánjai
1st person plural	izobutánunk	izobutánjaink
2nd person plural	izobutánotok	izobutánjaitok
3rd person plural	izobutánjuk	izobutánjaik