Jump to content

irigység

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

irigy +‎ -ség

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiricʃeːɡ]
  • Hyphenation: irigy‧ség

Noun

[edit]

irigység (usually uncountable, plural irigységek)

  1. envy, enviousness
    Synonym: irigykedés

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative irigység irigységek
accusative irigységet irigységeket
dative irigységnek irigységeknek
instrumental irigységgel irigységekkel
causal-final irigységért irigységekért
translative irigységgé irigységekké
terminative irigységig irigységekig
essive-formal irigységként irigységekként
essive-modal
inessive irigységben irigységekben
superessive irigységen irigységeken
adessive irigységnél irigységeknél
illative irigységbe irigységekbe
sublative irigységre irigységekre
allative irigységhez irigységekhez
elative irigységből irigységekből
delative irigységről irigységekről
ablative irigységtől irigységektől
non-attributive
possessive - singular
irigységé irigységeké
non-attributive
possessive - plural
irigységéi irigységekéi
Possessive forms of irigység
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. irigységem irigységeim
2nd person sing. irigységed irigységeid
3rd person sing. irigysége irigységei
1st person plural irigységünk irigységeink
2nd person plural irigységetek irigységeitek
3rd person plural irigységük irigységeik

Further reading

[edit]