intézet

Hungarian

Etymology

intéz +‎ -et (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈinteːzɛt]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: in‧té‧zet
• Rhymes: -ɛt

Noun

intézet (plural intézetek)

1. institute, institution, establishment

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	intézet	intézetek
accusative	intézetet	intézeteket
dative	intézetnek	intézeteknek
instrumental	intézettel	intézetekkel
causal-final	intézetért	intézetekért
translative	intézetté	intézetekké
terminative	intézetig	intézetekig
essive-formal	intézetként	intézetekként
essive-modal	—	—
inessive	intézetben	intézetekben
superessive	intézeten	intézeteken
adessive	intézetnél	intézeteknél
illative	intézetbe	intézetekbe
sublative	intézetre	intézetekre
allative	intézethez	intézetekhez
elative	intézetből	intézetekből
delative	intézetről	intézetekről
ablative	intézettől	intézetektől
non-attributive possessive - singular	intézeté	intézeteké
non-attributive possessive - plural	intézetéi	intézetekéi

Possessive forms of intézet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	intézetem	intézeteim
2nd person sing.	intézeted	intézeteid
3rd person sing.	intézete	intézetei
1st person plural	intézetünk	intézeteink
2nd person plural	intézetetek	intézeteitek
3rd person plural	intézetük	intézeteik

Derived terms

• intézeti

Compound words

• anyaintézet
• ápolóintézet
• büntetőintézet
• elmegyógyintézet
• fiókintézet
• gyógyintézet
• hitelintézet
• ideggyógyintézet
• javítóintézet
• kutatóintézet
• leányintézet
• műintézet
• nevelőintézet
• nyugdíjintézet
• pénzintézet
• rendelőintézet
• siketnéma-intézet
• tanintézet
• tervezőintézet
• vízgyógyintézet

Further reading

• intézet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN