informatikus
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From Hungarian informatika. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]informatikus (plural informatikusok)
- an IT specialist
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | informatikus | informatikusok |
| accusative | informatikust | informatikusokat |
| dative | informatikusnak | informatikusoknak |
| instrumental | informatikussal | informatikusokkal |
| causal-final | informatikusért | informatikusokért |
| translative | informatikussá | informatikusokká |
| terminative | informatikusig | informatikusokig |
| essive-formal | informatikusként | informatikusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | informatikusban | informatikusokban |
| superessive | informatikuson | informatikusokon |
| adessive | informatikusnál | informatikusoknál |
| illative | informatikusba | informatikusokba |
| sublative | informatikusra | informatikusokra |
| allative | informatikushoz | informatikusokhoz |
| elative | informatikusból | informatikusokból |
| delative | informatikusról | informatikusokról |
| ablative | informatikustól | informatikusoktól |
| non-attributive possessive - singular |
informatikusé | informatikusoké |
| non-attributive possessive - plural |
informatikuséi | informatikusokéi |
| Possessive forms of informatikus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | informatikusom | informatikusaim |
| 2nd person sing. | informatikusod | informatikusaid |
| 3rd person sing. | informatikusa | informatikusai |
| 1st person plural | informatikusunk | informatikusaink |
| 2nd person plural | informatikusotok | informatikusaitok |
| 3rd person plural | informatikusuk | informatikusaik |
See also
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN