infarktus

Hungarian

Etymology

From scientific Latin infarctus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiɱfɒrktuʃ]
• Hyphenation: in‧fark‧tus
• Rhymes: -uʃ

Noun

infarktus (plural infarktusok)

1. (cardiology, pathology) infarction (the process which causes an infarct)

   Synonym: (érelzáródás okozta) szövetelhalás

2. (cardiology, pathology) infarct (an area of dead tissue caused by a loss of blood supply; a localized necrosis)

   Synonym: (érelzáródás miatt) elhalt szövet

3. (cardiology, pathology) Ellipsis of szívinfarktus (“heart attack”).

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	infarktus	infarktusok
accusative	infarktust	infarktusokat
dative	infarktusnak	infarktusoknak
instrumental	infarktussal	infarktusokkal
causal-final	infarktusért	infarktusokért
translative	infarktussá	infarktusokká
terminative	infarktusig	infarktusokig
essive-formal	infarktusként	infarktusokként
essive-modal	—	—
inessive	infarktusban	infarktusokban
superessive	infarktuson	infarktusokon
adessive	infarktusnál	infarktusoknál
illative	infarktusba	infarktusokba
sublative	infarktusra	infarktusokra
allative	infarktushoz	infarktusokhoz
elative	infarktusból	infarktusokból
delative	infarktusról	infarktusokról
ablative	infarktustól	infarktusoktól
non-attributive possessive - singular	infarktusé	infarktusoké
non-attributive possessive - plural	infarktuséi	infarktusokéi

Possessive forms of infarktus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	infarktusom	infarktusaim
2nd person sing.	infarktusod	infarktusaid
3rd person sing.	infarktusa	infarktusai
1st person plural	infarktusunk	infarktusaink
2nd person plural	infarktusotok	infarktusaitok
3rd person plural	infarktusuk	infarktusaik

Derived terms

Compound words

• szívinfarktus