indukció

Hungarian

Borrowed from German Induktion.^[1] With Latinate -ció ending.

indukció (countable and uncountable, plural indukciók)

(physics) induction (generation of an electric current by a varying magnetic field)
(logic) induction (derivation of general principles from specific instances)
Antonym: dedukció
(mathematics) induction (a method of proof of a theorem by first proving it for a specific case and showing that, if it is true for one case then it must be true for the next)
Antonym: dedukció

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	indukció	indukciók
accusative	indukciót	indukciókat
dative	indukciónak	indukcióknak
instrumental	indukcióval	indukciókkal
causal-final	indukcióért	indukciókért
translative	indukcióvá	indukciókká
terminative	indukcióig	indukciókig
essive-formal	indukcióként	indukciókként
essive-modal	—	—
inessive	indukcióban	indukciókban
superessive	indukción	indukciókon
adessive	indukciónál	indukcióknál
illative	indukcióba	indukciókba
sublative	indukcióra	indukciókra
allative	indukcióhoz	indukciókhoz
elative	indukcióból	indukciókból
delative	indukcióról	indukciókról
ablative	indukciótól	indukcióktól
non-attributive possessive - singular	indukcióé	indukcióké
non-attributive possessive - plural	indukcióéi	indukciókéi

Possessive forms of indukció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	indukcióm	indukcióim
2nd person sing.	indukciód	indukcióid
3rd person sing.	indukciója	indukciói
1st person plural	indukciónk	indukcióink
2nd person plural	indukciótok	indukcióitok
3rd person plural	indukciójuk	indukcióik

Expressions

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN