idegesség
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ideges (“nervous”) + -ség (noun-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]idegesség (plural idegességek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | idegesség | idegességek |
| accusative | idegességet | idegességeket |
| dative | idegességnek | idegességeknek |
| instrumental | idegességgel | idegességekkel |
| causal-final | idegességért | idegességekért |
| translative | idegességgé | idegességekké |
| terminative | idegességig | idegességekig |
| essive-formal | idegességként | idegességekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | idegességben | idegességekben |
| superessive | idegességen | idegességeken |
| adessive | idegességnél | idegességeknél |
| illative | idegességbe | idegességekbe |
| sublative | idegességre | idegességekre |
| allative | idegességhez | idegességekhez |
| elative | idegességből | idegességekből |
| delative | idegességről | idegességekről |
| ablative | idegességtől | idegességektől |
| non-attributive possessive - singular |
idegességé | idegességeké |
| non-attributive possessive - plural |
idegességéi | idegességekéi |
| Possessive forms of idegesség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | idegességem | idegességeim |
| 2nd person sing. | idegességed | idegességeid |
| 3rd person sing. | idegessége | idegességei |
| 1st person plural | idegességünk | idegességeink |
| 2nd person plural | idegességetek | idegességeitek |
| 3rd person plural | idegességük | idegességeik |
Further reading
[edit]- idegesség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN