idény

Hungarian

Etymology

First attested in 1856. From the adverb idén (“this year”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]^[2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈideːɲ]
Hyphenation: idény
Rhymes: -eːɲ

Noun

idény (plural idények)

season, period
Synonyms: évad, szezon

halászati idény ― fishing season

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	idény	idények
accusative	idényt	idényeket
dative	idénynek	idényeknek
instrumental	idénnyel	idényekkel
causal-final	idényért	idényekért
translative	idénnyé	idényekké
terminative	idényig	idényekig
essive-formal	idényként	idényekként
essive-modal	—	—
inessive	idényben	idényekben
superessive	idényen	idényeken
adessive	idénynél	idényeknél
illative	idénybe	idényekbe
sublative	idényre	idényekre
allative	idényhez	idényekhez
elative	idényből	idényekből
delative	idényről	idényekről
ablative	idénytől	idényektől
non-attributive possessive - singular	idényé	idényeké
non-attributive possessive - plural	idényéi	idényekéi

Possessive forms of idény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	idényem	idényeim
2nd person sing.	idényed	idényeid
3rd person sing.	idénye	idényei
1st person plural	idényünk	idényeink
2nd person plural	idényetek	idényeitek
3rd person plural	idényük	idényeik

Derived terms

Compound words

References

^ idény in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ idény in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN