hullamerevség

Hungarian

Etymology

hulla +‎ merevség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhulːɒmɛrɛfʃeːɡ]
• Hyphenation: hul‧la‧me‧rev‧ség

Noun

hullamerevség (plural hullamerevségek)

1. rigor mortis

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hullamerevség	hullamerevségek
accusative	hullamerevséget	hullamerevségeket
dative	hullamerevségnek	hullamerevségeknek
instrumental	hullamerevséggel	hullamerevségekkel
causal-final	hullamerevségért	hullamerevségekért
translative	hullamerevséggé	hullamerevségekké
terminative	hullamerevségig	hullamerevségekig
essive-formal	hullamerevségként	hullamerevségekként
essive-modal	—	—
inessive	hullamerevségben	hullamerevségekben
superessive	hullamerevségen	hullamerevségeken
adessive	hullamerevségnél	hullamerevségeknél
illative	hullamerevségbe	hullamerevségekbe
sublative	hullamerevségre	hullamerevségekre
allative	hullamerevséghez	hullamerevségekhez
elative	hullamerevségből	hullamerevségekből
delative	hullamerevségről	hullamerevségekről
ablative	hullamerevségtől	hullamerevségektől
non-attributive possessive - singular	hullamerevségé	hullamerevségeké
non-attributive possessive - plural	hullamerevségéi	hullamerevségekéi

Possessive forms of hullamerevség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hullamerevségem	hullamerevségeim
2nd person sing.	hullamerevséged	hullamerevségeid
3rd person sing.	hullamerevsége	hullamerevségei
1st person plural	hullamerevségünk	hullamerevségeink
2nd person plural	hullamerevségetek	hullamerevségeitek
3rd person plural	hullamerevségük	hullamerevségeik

Further reading

• hullamerevség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN