homlokzat

Hungarian

Etymology

From the noun homlok +‎ -zat (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhomloɡzɒt]
• Hyphenation: hom‧lok‧zat
• Rhymes: -ɒt

Noun

homlokzat (plural homlokzatok)

1. façade, front

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	homlokzat	homlokzatok
accusative	homlokzatot	homlokzatokat
dative	homlokzatnak	homlokzatoknak
instrumental	homlokzattal	homlokzatokkal
causal-final	homlokzatért	homlokzatokért
translative	homlokzattá	homlokzatokká
terminative	homlokzatig	homlokzatokig
essive-formal	homlokzatként	homlokzatokként
essive-modal	—	—
inessive	homlokzatban	homlokzatokban
superessive	homlokzaton	homlokzatokon
adessive	homlokzatnál	homlokzatoknál
illative	homlokzatba	homlokzatokba
sublative	homlokzatra	homlokzatokra
allative	homlokzathoz	homlokzatokhoz
elative	homlokzatból	homlokzatokból
delative	homlokzatról	homlokzatokról
ablative	homlokzattól	homlokzatoktól
non-attributive possessive - singular	homlokzaté	homlokzatoké
non-attributive possessive - plural	homlokzatéi	homlokzatokéi

Possessive forms of homlokzat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	homlokzatom	homlokzataim
2nd person sing.	homlokzatod	homlokzataid
3rd person sing.	homlokzata	homlokzatai
1st person plural	homlokzatunk	homlokzataink
2nd person plural	homlokzatotok	homlokzataitok
3rd person plural	homlokzatuk	homlokzataik

Further reading

• homlokzat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN