Jump to content

hittérítés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hit (faith) +‎ térítés (conversion, proselytization)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhitːeːriːteːʃ]
  • Hyphenation: hit‧té‧rí‧tés

Noun

[edit]

hittérítés (plural hittérítések)

  1. missionary work
    Synonyms: misszió, hitterjesztés

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hittérítés hittérítések
accusative hittérítést hittérítéseket
dative hittérítésnek hittérítéseknek
instrumental hittérítéssel hittérítésekkel
causal-final hittérítésért hittérítésekért
translative hittérítéssé hittérítésekké
terminative hittérítésig hittérítésekig
essive-formal hittérítésként hittérítésekként
essive-modal
inessive hittérítésben hittérítésekben
superessive hittérítésen hittérítéseken
adessive hittérítésnél hittérítéseknél
illative hittérítésbe hittérítésekbe
sublative hittérítésre hittérítésekre
allative hittérítéshez hittérítésekhez
elative hittérítésből hittérítésekből
delative hittérítésről hittérítésekről
ablative hittérítéstől hittérítésektől
non-attributive
possessive - singular
hittérítésé hittérítéseké
non-attributive
possessive - plural
hittérítéséi hittérítésekéi
Possessive forms of hittérítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hittérítésem hittérítéseim
2nd person sing. hittérítésed hittérítéseid
3rd person sing. hittérítése hittérítései
1st person plural hittérítésünk hittérítéseink
2nd person plural hittérítésetek hittérítéseitek
3rd person plural hittérítésük hittérítéseik

Further reading

[edit]