hipnotizőr
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Borrowed from French hypnotiseur (“hypnotist”).[1] With -őr ending.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]hipnotizőr (plural hipnotizőrök)
Declension
[edit]Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hipnotizőr | hipnotizőrök |
accusative | hipnotizőrt | hipnotizőröket |
dative | hipnotizőrnek | hipnotizőröknek |
instrumental | hipnotizőrrel | hipnotizőrökkel |
causal-final | hipnotizőrért | hipnotizőrökért |
translative | hipnotizőrré | hipnotizőrökké |
terminative | hipnotizőrig | hipnotizőrökig |
essive-formal | hipnotizőrként | hipnotizőrökként |
essive-modal | — | — |
inessive | hipnotizőrben | hipnotizőrökben |
superessive | hipnotizőrön | hipnotizőrökön |
adessive | hipnotizőrnél | hipnotizőröknél |
illative | hipnotizőrbe | hipnotizőrökbe |
sublative | hipnotizőrre | hipnotizőrökre |
allative | hipnotizőrhöz | hipnotizőrökhöz |
elative | hipnotizőrből | hipnotizőrökből |
delative | hipnotizőrről | hipnotizőrökről |
ablative | hipnotizőrtől | hipnotizőröktől |
non-attributive possessive - singular |
hipnotizőré | hipnotizőröké |
non-attributive possessive - plural |
hipnotizőréi | hipnotizőrökéi |
Possessive forms of hipnotizőr | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hipnotizőröm | hipnotizőreim |
2nd person sing. | hipnotizőröd | hipnotizőreid |
3rd person sing. | hipnotizőre | hipnotizőrei |
1st person plural | hipnotizőrünk | hipnotizőreink |
2nd person plural | hipnotizőrötök | hipnotizőreitek |
3rd person plural | hipnotizőrük | hipnotizőreik |
Related terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- hipnotizőr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN