hidrogénkötés

Hungarian

Etymology

From hidrogén (“hydrogen”) +‎ kötés (“bond”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhidroɡeːŋkøteːʃ]
• Hyphenation: hid‧ro‧gén‧kö‧tés

Noun

hidrogénkötés (plural hidrogénkötések)

1. (chemistry) hydrogen bond

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	hidrogénkötés	hidrogénkötések
accusative	hidrogénkötést	hidrogénkötéseket
dative	hidrogénkötésnek	hidrogénkötéseknek
instrumental	hidrogénkötéssel	hidrogénkötésekkel
causal-final	hidrogénkötésért	hidrogénkötésekért
translative	hidrogénkötéssé	hidrogénkötésekké
terminative	hidrogénkötésig	hidrogénkötésekig
essive-formal	hidrogénkötésként	hidrogénkötésekként
essive-modal	—	—
inessive	hidrogénkötésben	hidrogénkötésekben
superessive	hidrogénkötésen	hidrogénkötéseken
adessive	hidrogénkötésnél	hidrogénkötéseknél
illative	hidrogénkötésbe	hidrogénkötésekbe
sublative	hidrogénkötésre	hidrogénkötésekre
allative	hidrogénkötéshez	hidrogénkötésekhez
elative	hidrogénkötésből	hidrogénkötésekből
delative	hidrogénkötésről	hidrogénkötésekről
ablative	hidrogénkötéstől	hidrogénkötésektől
non-attributive possessive – singular	hidrogénkötésé	hidrogénkötéseké
non-attributive possessive – plural	hidrogénkötéséi	hidrogénkötésekéi

Possessive forms of hidrogénkötés

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hidrogénkötésem	hidrogénkötéseim
2nd person sing.	hidrogénkötésed	hidrogénkötéseid
3rd person sing.	hidrogénkötése	hidrogénkötései
1st person plural	hidrogénkötésünk	hidrogénkötéseink
2nd person plural	hidrogénkötésetek	hidrogénkötéseitek
3rd person plural	hidrogénkötésük	hidrogénkötéseik