Jump to content

hetyke

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From hegy (mountain) +‎ -ke (diminutive suffix).[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɛckɛ]
  • Hyphenation: hety‧ke
  • Rhymes: -kɛ

Adjective

[edit]

hetyke (comparative hetykébb, superlative leghetykébb)

  1. (of a person) cocky, impudent, pert, raffish
    Synonyms: rátarti, kevély, kihívó, fölényes, fölényeskedő
  2. (of an object, e.g. hat, mustache) rakish, appealing, perky
    Synonyms: kackiás, tetszetős

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hetyke hetykék
accusative hetykét hetykéket
dative hetykének hetykéknek
instrumental hetykével hetykékkel
causal-final hetykéért hetykékért
translative hetykévé hetykékké
terminative hetykéig hetykékig
essive-formal hetykeként hetykékként
essive-modal
inessive hetykében hetykékben
superessive hetykén hetykéken
adessive hetykénél hetykéknél
illative hetykébe hetykékbe
sublative hetykére hetykékre
allative hetykéhez hetykékhez
elative hetykéből hetykékből
delative hetykéről hetykékről
ablative hetykétől hetykéktől
non-attributive
possessive - singular
hetykéé hetykéké
non-attributive
possessive - plural
hetykééi hetykékéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ hetyke in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]
  • hetyke in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN