helyhatározó
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]hely (“place”) + határozó (“adverbial”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]helyhatározó (plural helyhatározók)
- (grammar) adverb of place (an adverb which answers the question of hol (“where”), honnan (“from where”), hova (“where”), merre (“which way/direction”), meddig (“how far”))
- A városban élek. ― I live in the city.
- Ő a városból való. ― He/she is from the city.
- A városba megyek. ― I'm going to the city.
- A város felé indultam. ― I started out towards the city.
- Eljutottam a városig. ― I made it to the city.
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | helyhatározó | helyhatározók |
| accusative | helyhatározót | helyhatározókat |
| dative | helyhatározónak | helyhatározóknak |
| instrumental | helyhatározóval | helyhatározókkal |
| causal-final | helyhatározóért | helyhatározókért |
| translative | helyhatározóvá | helyhatározókká |
| terminative | helyhatározóig | helyhatározókig |
| essive-formal | helyhatározóként | helyhatározókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | helyhatározóban | helyhatározókban |
| superessive | helyhatározón | helyhatározókon |
| adessive | helyhatározónál | helyhatározóknál |
| illative | helyhatározóba | helyhatározókba |
| sublative | helyhatározóra | helyhatározókra |
| allative | helyhatározóhoz | helyhatározókhoz |
| elative | helyhatározóból | helyhatározókból |
| delative | helyhatározóról | helyhatározókról |
| ablative | helyhatározótól | helyhatározóktól |
| non-attributive possessive – singular |
helyhatározóé | helyhatározóké |
| non-attributive possessive – plural |
helyhatározóéi | helyhatározókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | helyhatározóm | helyhatározóim |
| 2nd person sing. | helyhatározód | helyhatározóid |
| 3rd person sing. | helyhatározója | helyhatározói |
| 1st person plural | helyhatározónk | helyhatározóink |
| 2nd person plural | helyhatározótok | helyhatározóitok |
| 3rd person plural | helyhatározójuk | helyhatározóik |
Derived terms
[edit](Expressions):
Adjective
[edit]helyhatározó (not comparable)
- adverbial (of or relating to an adverb of place, expressing or indicating conditions of place)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | helyhatározó | helyhatározók |
| accusative | helyhatározót | helyhatározókat |
| dative | helyhatározónak | helyhatározóknak |
| instrumental | helyhatározóval | helyhatározókkal |
| causal-final | helyhatározóért | helyhatározókért |
| translative | helyhatározóvá | helyhatározókká |
| terminative | helyhatározóig | helyhatározókig |
| essive-formal | helyhatározóként | helyhatározókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | helyhatározóban | helyhatározókban |
| superessive | helyhatározón | helyhatározókon |
| adessive | helyhatározónál | helyhatározóknál |
| illative | helyhatározóba | helyhatározókba |
| sublative | helyhatározóra | helyhatározókra |
| allative | helyhatározóhoz | helyhatározókhoz |
| elative | helyhatározóból | helyhatározókból |
| delative | helyhatározóról | helyhatározókról |
| ablative | helyhatározótól | helyhatározóktól |
| non-attributive possessive – singular |
helyhatározóé | helyhatározóké |
| non-attributive possessive – plural |
helyhatározóéi | helyhatározókéi |
See also
[edit]Further reading
[edit]- helyhatározó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN