Jump to content

helyecske

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hely (place) +‎ -ecske (diminutive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɛjɛt͡ʃkɛ]
  • Hyphenation: he‧lyecs‧ke
  • Rhymes: -kɛ

Noun

[edit]

helyecske (plural helyecskék)

  1. diminutive of hely.
    Ez egy jó kis helyecske.It's a nice little place.

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative helyecske helyecskék
accusative helyecskét helyecskéket
dative helyecskének helyecskéknek
instrumental helyecskével helyecskékkel
causal-final helyecskéért helyecskékért
translative helyecskévé helyecskékké
terminative helyecskéig helyecskékig
essive-formal helyecskeként helyecskékként
essive-modal helyecskéül
inessive helyecskében helyecskékben
superessive helyecskén helyecskéken
adessive helyecskénél helyecskéknél
illative helyecskébe helyecskékbe
sublative helyecskére helyecskékre
allative helyecskéhez helyecskékhez
elative helyecskéből helyecskékből
delative helyecskéről helyecskékről
ablative helyecskétől helyecskéktől
non-attributive
possessive - singular
helyecskéé helyecskéké
non-attributive
possessive - plural
helyecskééi helyecskékéi
Possessive forms of helyecske
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. helyecském helyecskéim
2nd person sing. helyecskéd helyecskéid
3rd person sing. helyecskéje helyecskéi
1st person plural helyecskénk helyecskéink
2nd person plural helyecskétek helyecskéitek
3rd person plural helyecskéjük helyecskéik

See also

[edit]