hegytető

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hegy (mountain) +‎ tető (top)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɛctɛtøː]
  • Hyphenation: hegy‧te‧tő
  • Rhymes: -tøː

Noun

[edit]

hegytető (plural hegytetők)

  1. mountaintop (the summit of a mountain)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hegytető hegytetők
accusative hegytetőt hegytetőket
dative hegytetőnek hegytetőknek
instrumental hegytetővel hegytetőkkel
causal-final hegytetőért hegytetőkért
translative hegytetővé hegytetőkké
terminative hegytetőig hegytetőkig
essive-formal hegytetőként hegytetőkként
essive-modal
inessive hegytetőben hegytetőkben
superessive hegytetőn hegytetőkön
adessive hegytetőnél hegytetőknél
illative hegytetőbe hegytetőkbe
sublative hegytetőre hegytetőkre
allative hegytetőhöz hegytetőkhöz
elative hegytetőből hegytetőkből
delative hegytetőről hegytetőkről
ablative hegytetőtől hegytetőktől
non-attributive
possessive - singular
hegytetőé hegytetőké
non-attributive
possessive - plural
hegytetőéi hegytetőkéi
Possessive forms of hegytető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hegytetőm hegytetőim
2nd person sing. hegytetőd hegytetőid
3rd person sing. hegytetője hegytetői
1st person plural hegytetőnk hegytetőink
2nd person plural hegytetőtök hegytetőitek
3rd person plural hegytetőjük hegytetőik

Further reading

[edit]