hegycsúcs
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]hegycsúcs (plural hegycsúcsok)
- peak (mountain top)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hegycsúcs | hegycsúcsok |
| accusative | hegycsúcsot | hegycsúcsokat |
| dative | hegycsúcsnak | hegycsúcsoknak |
| instrumental | hegycsúccsal | hegycsúcsokkal |
| causal-final | hegycsúcsért | hegycsúcsokért |
| translative | hegycsúccsá | hegycsúcsokká |
| terminative | hegycsúcsig | hegycsúcsokig |
| essive-formal | hegycsúcsként | hegycsúcsokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hegycsúcsban | hegycsúcsokban |
| superessive | hegycsúcson | hegycsúcsokon |
| adessive | hegycsúcsnál | hegycsúcsoknál |
| illative | hegycsúcsba | hegycsúcsokba |
| sublative | hegycsúcsra | hegycsúcsokra |
| allative | hegycsúcshoz | hegycsúcsokhoz |
| elative | hegycsúcsból | hegycsúcsokból |
| delative | hegycsúcsról | hegycsúcsokról |
| ablative | hegycsúcstól | hegycsúcsoktól |
| non-attributive possessive - singular |
hegycsúcsé | hegycsúcsoké |
| non-attributive possessive - plural |
hegycsúcséi | hegycsúcsokéi |
| Possessive forms of hegycsúcs | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hegycsúcsom | hegycsúcsaim |
| 2nd person sing. | hegycsúcsod | hegycsúcsaid |
| 3rd person sing. | hegycsúcsa | hegycsúcsai |
| 1st person plural | hegycsúcsunk | hegycsúcsaink |
| 2nd person plural | hegycsúcsotok | hegycsúcsaitok |
| 3rd person plural | hegycsúcsuk | hegycsúcsaik |
Further reading
[edit]- hegycsúcs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN