hazaárulás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

haza (homeland) +‎ árulás (selling, betrayal, treachery)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒzɒaːrulaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ha‧za‧áru‧lás

Noun

[edit]

hazaárulás (plural hazaárulások)

  1. high treason, treason (the crime of betraying one’s own country)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hazaárulás hazaárulások
accusative hazaárulást hazaárulásokat
dative hazaárulásnak hazaárulásoknak
instrumental hazaárulással hazaárulásokkal
causal-final hazaárulásért hazaárulásokért
translative hazaárulássá hazaárulásokká
terminative hazaárulásig hazaárulásokig
essive-formal hazaárulásként hazaárulásokként
essive-modal
inessive hazaárulásban hazaárulásokban
superessive hazaáruláson hazaárulásokon
adessive hazaárulásnál hazaárulásoknál
illative hazaárulásba hazaárulásokba
sublative hazaárulásra hazaárulásokra
allative hazaáruláshoz hazaárulásokhoz
elative hazaárulásból hazaárulásokból
delative hazaárulásról hazaárulásokról
ablative hazaárulástól hazaárulásoktól
non-attributive
possessive - singular
hazaárulásé hazaárulásoké
non-attributive
possessive - plural
hazaáruláséi hazaárulásokéi
Possessive forms of hazaárulás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hazaárulásom hazaárulásaim
2nd person sing. hazaárulásod hazaárulásaid
3rd person sing. hazaárulása hazaárulásai
1st person plural hazaárulásunk hazaárulásaink
2nd person plural hazaárulásotok hazaárulásaitok
3rd person plural hazaárulásuk hazaárulásaik
[edit]

Further reading

[edit]