hamisítvány

Hungarian

Etymology

hamisít +‎ -vány

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒmiʃiːtvaːɲ]
• Hyphenation: ha‧mi‧sít‧vány

Noun

hamisítvány (plural hamisítványok)

1. forgery, counterfeit

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hamisítvány	hamisítványok
accusative	hamisítványt	hamisítványokat
dative	hamisítványnak	hamisítványoknak
instrumental	hamisítvánnyal	hamisítványokkal
causal-final	hamisítványért	hamisítványokért
translative	hamisítvánnyá	hamisítványokká
terminative	hamisítványig	hamisítványokig
essive-formal	hamisítványként	hamisítványokként
essive-modal	—	—
inessive	hamisítványban	hamisítványokban
superessive	hamisítványon	hamisítványokon
adessive	hamisítványnál	hamisítványoknál
illative	hamisítványba	hamisítványokba
sublative	hamisítványra	hamisítványokra
allative	hamisítványhoz	hamisítványokhoz
elative	hamisítványból	hamisítványokból
delative	hamisítványról	hamisítványokról
ablative	hamisítványtól	hamisítványoktól
non-attributive possessive - singular	hamisítványé	hamisítványoké
non-attributive possessive - plural	hamisítványéi	hamisítványokéi

Possessive forms of hamisítvány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hamisítványom	hamisítványaim
2nd person sing.	hamisítványod	hamisítványaid
3rd person sing.	hamisítványa	hamisítványai
1st person plural	hamisítványunk	hamisítványaink
2nd person plural	hamisítványotok	hamisítványaitok
3rd person plural	hamisítványuk	hamisítványaik

Further reading

• hamisítvány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN