hallomás

Hungarian

Etymology

hall +‎ -o- + -más

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒlːomaːʃ]
• Hyphenation: hal‧lo‧más
• Rhymes: -aːʃ

Noun

hallomás (plural hallomások)

1. hearsay, rumour, report

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hallomás	hallomások
accusative	hallomást	hallomásokat
dative	hallomásnak	hallomásoknak
instrumental	hallomással	hallomásokkal
causal-final	hallomásért	hallomásokért
translative	hallomássá	hallomásokká
terminative	hallomásig	hallomásokig
essive-formal	hallomásként	hallomásokként
essive-modal	—	—
inessive	hallomásban	hallomásokban
superessive	hallomáson	hallomásokon
adessive	hallomásnál	hallomásoknál
illative	hallomásba	hallomásokba
sublative	hallomásra	hallomásokra
allative	hallomáshoz	hallomásokhoz
elative	hallomásból	hallomásokból
delative	hallomásról	hallomásokról
ablative	hallomástól	hallomásoktól
non-attributive possessive - singular	hallomásé	hallomásoké
non-attributive possessive - plural	hallomáséi	hallomásokéi

Possessive forms of hallomás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hallomásom	hallomásaim
2nd person sing.	hallomásod	hallomásaid
3rd person sing.	hallomása	hallomásai
1st person plural	hallomásunk	hallomásaink
2nd person plural	hallomásotok	hallomásaitok
3rd person plural	hallomásuk	hallomásaik

Further reading

• hallomás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN