Jump to content

hűség

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

+‎ -ség

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhyːʃeːɡ]
  • Hyphenation: hű‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

hűség (plural hűségek)

  1. faithfulness, fidelity, truthfulness
  2. loyalty, allegiance

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hűség hűségek
accusative hűséget hűségeket
dative hűségnek hűségeknek
instrumental hűséggel hűségekkel
causal-final hűségért hűségekért
translative hűséggé hűségekké
terminative hűségig hűségekig
essive-formal hűségként hűségekként
essive-modal
inessive hűségben hűségekben
superessive hűségen hűségeken
adessive hűségnél hűségeknél
illative hűségbe hűségekbe
sublative hűségre hűségekre
allative hűséghez hűségekhez
elative hűségből hűségekből
delative hűségről hűségekről
ablative hűségtől hűségektől
non-attributive
possessive - singular
hűségé hűségeké
non-attributive
possessive - plural
hűségéi hűségekéi
Possessive forms of hűség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hűségem hűségeim
2nd person sing. hűséged hűségeid
3rd person sing. hűsége hűségei
1st person plural hűségünk hűségeink
2nd person plural hűségetek hűségeitek
3rd person plural hűségük hűségeik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • hűség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN