házasságtörés
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]házasságtörés (plural házasságtörések)
- adultery (sexual intercourse by a married person with someone other than their spouse)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | házasságtörés | házasságtörések |
accusative | házasságtörést | házasságtöréseket |
dative | házasságtörésnek | házasságtöréseknek |
instrumental | házasságtöréssel | házasságtörésekkel |
causal-final | házasságtörésért | házasságtörésekért |
translative | házasságtöréssé | házasságtörésekké |
terminative | házasságtörésig | házasságtörésekig |
essive-formal | házasságtörésként | házasságtörésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | házasságtörésben | házasságtörésekben |
superessive | házasságtörésen | házasságtöréseken |
adessive | házasságtörésnél | házasságtöréseknél |
illative | házasságtörésbe | házasságtörésekbe |
sublative | házasságtörésre | házasságtörésekre |
allative | házasságtöréshez | házasságtörésekhez |
elative | házasságtörésből | házasságtörésekből |
delative | házasságtörésről | házasságtörésekről |
ablative | házasságtöréstől | házasságtörésektől |
non-attributive possessive - singular |
házasságtörésé | házasságtöréseké |
non-attributive possessive - plural |
házasságtöréséi | házasságtörésekéi |
Possessive forms of házasságtörés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | házasságtörésem | házasságtöréseim |
2nd person sing. | házasságtörésed | házasságtöréseid |
3rd person sing. | házasságtörése | házasságtörései |
1st person plural | házasságtörésünk | házasságtöréseink |
2nd person plural | házasságtörésetek | házasságtöréseitek |
3rd person plural | házasságtörésük | házasságtöréseik |
Further reading
[edit]- házasságtörés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN