háromosztatú

Hungarian

Etymology

három (“three”) +‎ osztatú, from oszt (“to divide”) + -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːromostɒtuː]
• Hyphenation: há‧rom‧osz‧ta‧tú
• Rhymes: -tuː

Adjective

háromosztatú (not comparable)

1. trigeminal

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	háromosztatú	háromosztatúak
accusative	háromosztatút	háromosztatúakat
dative	háromosztatúnak	háromosztatúaknak
instrumental	háromosztatúval	háromosztatúakkal
causal-final	háromosztatúért	háromosztatúakért
translative	háromosztatúvá	háromosztatúakká
terminative	háromosztatúig	háromosztatúakig
essive-formal	háromosztatúként	háromosztatúakként
essive-modal	—	—
inessive	háromosztatúban	háromosztatúakban
superessive	háromosztatún	háromosztatúakon
adessive	háromosztatúnál	háromosztatúaknál
illative	háromosztatúba	háromosztatúakba
sublative	háromosztatúra	háromosztatúakra
allative	háromosztatúhoz	háromosztatúakhoz
elative	háromosztatúból	háromosztatúakból
delative	háromosztatúról	háromosztatúakról
ablative	háromosztatútól	háromosztatúaktól
non-attributive possessive – singular	háromosztatúé	háromosztatúaké
non-attributive possessive – plural	háromosztatúéi	háromosztatúakéi

Derived terms

• háromosztatú ideg