hányt

Hungarian

Etymology

hány +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːɲt]
• Hyphenation: hányt
• Rhymes: -aːɲt

Verb

hányt

1. third-person singular indicative past indefinite of hány

Participle

hányt

1. past participle of hány

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hányt	hánytak
accusative	hánytat	hánytakat
dative	hánytnak	hánytaknak
instrumental	hányttal	hánytakkal
causal-final	hánytért	hánytakért
translative	hányttá	hánytakká
terminative	hánytig	hánytakig
essive-formal	hánytként	hánytakként
essive-modal	—	—
inessive	hánytban	hánytakban
superessive	hányton	hánytakon
adessive	hánytnál	hánytaknál
illative	hánytba	hánytakba
sublative	hánytra	hánytakra
allative	hánythoz	hánytakhoz
elative	hánytból	hánytakból
delative	hánytról	hánytakról
ablative	hányttól	hánytaktól
non-attributive possessive - singular	hányté	hánytaké
non-attributive possessive - plural	hánytéi	hánytakéi

Derived terms

• falra hányt borsó