Jump to content

gyereknevelés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

gyerek (child) +‎ nevelés (rearing)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɟɛrɛknɛvɛleːʃ]
  • Hyphenation: gye‧rek‧ne‧ve‧lés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

[edit]

gyereknevelés

  1. parenting, childrearing (the raising of children)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyereknevelés gyereknevelések
accusative gyereknevelést gyerekneveléseket
dative gyereknevelésnek gyerekneveléseknek
instrumental gyerekneveléssel gyereknevelésekkel
causal-final gyereknevelésért gyereknevelésekért
translative gyerekneveléssé gyereknevelésekké
terminative gyereknevelésig gyereknevelésekig
essive-formal gyereknevelésként gyereknevelésekként
essive-modal
inessive gyereknevelésben gyereknevelésekben
superessive gyereknevelésen gyerekneveléseken
adessive gyereknevelésnél gyerekneveléseknél
illative gyereknevelésbe gyereknevelésekbe
sublative gyereknevelésre gyereknevelésekre
allative gyerekneveléshez gyereknevelésekhez
elative gyereknevelésből gyereknevelésekből
delative gyereknevelésről gyereknevelésekről
ablative gyerekneveléstől gyereknevelésektől
non-attributive
possessive - singular
gyereknevelésé gyerekneveléseké
non-attributive
possessive - plural
gyerekneveléséi gyereknevelésekéi
Possessive forms of gyereknevelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyereknevelésem gyerekneveléseim
2nd person sing. gyereknevelésed gyerekneveléseid
3rd person sing. gyereknevelése gyereknevelései
1st person plural gyereknevelésünk gyerekneveléseink
2nd person plural gyereknevelésetek gyerekneveléseitek
3rd person plural gyereknevelésük gyerekneveléseik