gyöktétel

Hungarian

gyök (“root”) +‎ tétel (“theorem”)

gyöktétel (plural gyöktételek)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gyöktétel	gyöktételek
accusative	gyöktételt	gyöktételeket
dative	gyöktételnek	gyöktételeknek
instrumental	gyöktétellel	gyöktételekkel
causal-final	gyöktételért	gyöktételekért
translative	gyöktétellé	gyöktételekké
terminative	gyöktételig	gyöktételekig
essive-formal	gyöktételként	gyöktételekként
essive-modal	—	—
inessive	gyöktételben	gyöktételekben
superessive	gyöktételen	gyöktételeken
adessive	gyöktételnél	gyöktételeknél
illative	gyöktételbe	gyöktételekbe
sublative	gyöktételre	gyöktételekre
allative	gyöktételhez	gyöktételekhez
elative	gyöktételből	gyöktételekből
delative	gyöktételről	gyöktételekről
ablative	gyöktételtől	gyöktételektől
non-attributive possessive – singular	gyöktételé	gyöktételeké
non-attributive possessive – plural	gyöktételéi	gyöktételekéi