gondviselés

Hungarian

gond (“trouble, problem”) +‎ viselés (“bearing”)

gondviselés (plural gondviselések)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gondviselés	gondviselések
accusative	gondviselést	gondviseléseket
dative	gondviselésnek	gondviseléseknek
instrumental	gondviseléssel	gondviselésekkel
causal-final	gondviselésért	gondviselésekért
translative	gondviseléssé	gondviselésekké
terminative	gondviselésig	gondviselésekig
essive-formal	gondviselésként	gondviselésekként
essive-modal	—	—
inessive	gondviselésben	gondviselésekben
superessive	gondviselésen	gondviseléseken
adessive	gondviselésnél	gondviseléseknél
illative	gondviselésbe	gondviselésekbe
sublative	gondviselésre	gondviselésekre
allative	gondviseléshez	gondviselésekhez
elative	gondviselésből	gondviselésekből
delative	gondviselésről	gondviselésekről
ablative	gondviseléstől	gondviselésektől
non-attributive possessive – singular	gondviselésé	gondviseléseké
non-attributive possessive – plural	gondviseléséi	gondviselésekéi

(Expressions):