gőte
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]Of unknown origin.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]gőte (plural gőték)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gőte | gőték |
| accusative | gőtét | gőtéket |
| dative | gőtének | gőtéknek |
| instrumental | gőtével | gőtékkel |
| causal-final | gőtéért | gőtékért |
| translative | gőtévé | gőtékké |
| terminative | gőtéig | gőtékig |
| essive-formal | gőteként | gőtékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gőtében | gőtékben |
| superessive | gőtén | gőtéken |
| adessive | gőténél | gőtéknél |
| illative | gőtébe | gőtékbe |
| sublative | gőtére | gőtékre |
| allative | gőtéhez | gőtékhez |
| elative | gőtéből | gőtékből |
| delative | gőtéről | gőtékről |
| ablative | gőtétől | gőtéktől |
| non-attributive possessive - singular |
gőtéé | gőtéké |
| non-attributive possessive - plural |
gőtééi | gőtékéi |
| Possessive forms of gőte | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | gőtém | gőtéim |
| 2nd person sing. | gőtéd | gőtéid |
| 3rd person sing. | gőtéje | gőtéi |
| 1st person plural | gőténk | gőtéink |
| 2nd person plural | gőtétek | gőtéitek |
| 3rd person plural | gőtéjük | gőtéik |
Derived terms
[edit]Expressions
References
[edit]- ^ gőte in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- gőte in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN