Jump to content

forradalmár

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

forradalom +‎ -ár

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈforːɒdɒlmaːr]
  • Rhymes: -aːr
  • Hyphenation: for‧ra‧dal‧már

Noun

[edit]

forradalmár (plural forradalmárok)

  1. revolutionary

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative forradalmár forradalmárok
accusative forradalmárt forradalmárokat
dative forradalmárnak forradalmároknak
instrumental forradalmárral forradalmárokkal
causal-final forradalmárért forradalmárokért
translative forradalmárrá forradalmárokká
terminative forradalmárig forradalmárokig
essive-formal forradalmárként forradalmárokként
essive-modal
inessive forradalmárban forradalmárokban
superessive forradalmáron forradalmárokon
adessive forradalmárnál forradalmároknál
illative forradalmárba forradalmárokba
sublative forradalmárra forradalmárokra
allative forradalmárhoz forradalmárokhoz
elative forradalmárból forradalmárokból
delative forradalmárról forradalmárokról
ablative forradalmártól forradalmároktól
non-attributive
possessive - singular
forradalmáré forradalmároké
non-attributive
possessive - plural
forradalmáréi forradalmárokéi
Possessive forms of forradalmár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. forradalmárom forradalmáraim
2nd person sing. forradalmárod forradalmáraid
3rd person sing. forradalmára forradalmárai
1st person plural forradalmárunk forradalmáraink
2nd person plural forradalmárotok forradalmáraitok
3rd person plural forradalmáruk forradalmáraik

Further reading

[edit]