forgatókönyv

Hungarian

forgató +‎ könyv, from forgat (“to rotate”) +‎ -ó (present participle suffix)

forgatókönyv (plural forgatókönyvek)

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	forgatókönyv	forgatókönyvek
accusative	forgatókönyvet	forgatókönyveket
dative	forgatókönyvnek	forgatókönyveknek
instrumental	forgatókönyvvel	forgatókönyvekkel
causal-final	forgatókönyvért	forgatókönyvekért
translative	forgatókönyvvé	forgatókönyvekké
terminative	forgatókönyvig	forgatókönyvekig
essive-formal	forgatókönyvként	forgatókönyvekként
essive-modal	—	—
inessive	forgatókönyvben	forgatókönyvekben
superessive	forgatókönyvön	forgatókönyveken
adessive	forgatókönyvnél	forgatókönyveknél
illative	forgatókönyvbe	forgatókönyvekbe
sublative	forgatókönyvre	forgatókönyvekre
allative	forgatókönyvhöz	forgatókönyvekhez
elative	forgatókönyvből	forgatókönyvekből
delative	forgatókönyvről	forgatókönyvekről
ablative	forgatókönyvtől	forgatókönyvektől
non-attributive possessive - singular	forgatókönyvé	forgatókönyveké
non-attributive possessive - plural	forgatókönyvéi	forgatókönyvekéi

Possessive forms of forgatókönyv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	forgatókönyvem	forgatókönyveim
2nd person sing.	forgatókönyved	forgatókönyveid
3rd person sing.	forgatókönyve	forgatókönyvei
1st person plural	forgatókönyvünk	forgatókönyveink
2nd person plural	forgatókönyvetek	forgatókönyveitek
3rd person plural	forgatókönyvük	forgatókönyveik

Compound words